Utóbbi időben mintha lecsillapodott volna a 3D-vel kapcsolatos őrület, de ez korántsem jelenti azt, hogy már teljesen le is csengett volna. Erről tesz tanúbizonyságot az is, hogy a tévékínálat alsóbb szegmenseiben is felbukkannak 3D megjelenítésre képes modellek, tehát akár mondhatjuk azt is, hogy mostmár széles körben elterjedt megoldással van dolgunk – még akkor is, ha egyelőre ezt a képességet nem használják ki tömegesen. Ami a PC-piacot illeti, a helyzet szinte változatlan, habár időről időre a gyártók megpróbálják egy-egy újdonsággal, például a Vision 2-vel felrázni. Talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy PC-n közel sem akkora a 3D megjelenítők iránti fogékonyság, mint a tévéknél, de az NVIDIA évek óta életben tartja a Vision programot, és az AMD is beszállt a HD3D-vel, még ha nem is olyan szinten, mint ahogy azt a zöldek teszik. Ezen a ponton egyébként majd a Windows 8 jelentheti az áttörést, ami egységesíti a sztereó 3D-t, így nem feltétlenül szükséges külön keretrendszer a működéhez, mivel a natív támogatás egységes formában lesz beépíthető a programokba, és ez várhatóan bármilyen grafikus kártyán menni fog. Azt a tényt viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a 3D-s kijelzők választéka még mindig töredéke a hagyományosnak, és egyelőre úgy tűnik, ez nem is fog változni – hiába terjedtek el az aktív záras, 120 Hz-es kijelzők mellett a passzív, FPR 3D-t felvonultató darabok. Annyi változás viszont tapasztalható, hogy ezidáig egy gyártó általában egyféle 3D technológiai megvalósítás mellett tette le a voksát, mint például a Samsung vagy az LG, azonban ez a trend a jövőben megváltozhat. A tévék piacán a Panasonic már megtette az első lépést, az IT-iparban pedig az Acer ismerte fel, hogy mindkét technológiát meg kell lovagolni, így az új, H sorozatú kijelzők között aktív és passzív modelleket egyaránt találhatunk. Tesztalanyunk, a 27"-es HR274H is utóbbiak közül került ki, tehát az LG megoldását használja a 3D-s képek előállításához, és ennek megfelelően jár hozzá egy darab passzív szemüveg is. A HR274H kávája, kerete, állványa és talpa egyaránt fényes műanyagból készült, ami egybevág a gyártó által kitalált, fogyasztói szegmensbe szánt dizájnvonallal. Szerencsére a kijelző felülete nem fényes, de nem is teljesen matt – inkább félfényes –, ugyanakkor zavaró tükröződések nincsenek. A talp külön csavarozható fel, az állvány pedig a szokásos dönthetőségen kívül más állítási lehetőséget nem kínál fel. VESA furatok (100 mm-esek) viszont vannak, így az állvány és a talp leszerelése után akár falikonzolra is felcsavarozhatjuk a kijelzőt, amiben a csatlakozók sem fognak bennünket megakadályozni. Csatlakozók A lefelé néző csatlakozópanelen a szokásos tápcsatlakozón kívül egy D-Sub, 2 darab HDMI képbemenet, valamint két darab jack aljzat fedezhető fel. A DVI-t kicsit hiányoltuk, de a célcsoportot elnézve ezen a ponton most kivételesen lehetünk elnézőbbek, pláne hogy egy HDMI-HDMI kábelt is találunk a dobozban. A dupla HDMI-nek köszönhetően, amennyiben van rá igény, asztali Blu-ray meghajtót és PC-t vagy notebookot is köthetünk rá egyszerre, megúszva ezzel a kábelek dugdosását.
A tesztelést DVI aljzat hiányában a gyárilag mellékelt HDMI kábel csatlakoztatásával kezdtük, majd a kalibrálást megelőzően megmértük a gyári beállítást, valamint az egyes előre beprogramozott képi üzemmódokat. A háttérvilágítást vizsgálva jelentős beszűrődést a két alsó sarkot leszámítva nem fedeztünk fel, és ezek mértéke sem érte el a zavaró szintet, így a szélesvásznú filmek esetén tapasztalható alsó fekete sávon sem okoz majd ez problémát. A fekete színmélysége is elfogadható volt, a feketeponton mért 0,12 cd/m² megtette a hatását. OSD menü Az OSD menü vezérlésére szolgáló érintőgombok rejtve vannak a káva jobb alsó sarkában, háttérvilágításuk csak abban az esetben kapcsol be, ha ezt a terület megérintjük. A 2D->3D konverziós funkciót is az itt található gombbal lehet bekapcsolni, az ezzel kapcsolatos további finomhangolás pedig a menüben végezhető el. A TN+film paneltől nem számíthatunk semmi újdonságra, de ezek között is vannak jobbak-rosszabbak. Szerencsére az Acer a jobbak között van, leszámítva, hogy alulról ez is nézhetetlen, így tehát ez a monitor sem alkalmas az ágyban fekvős mozizásra. Oldalról viszont egészen tűrhető a látvány (noha még így is messze van egy IPS vagy VA paneltől), ha nem forszírozzuk az értelmetlenül széles szögeket. Mivel passzív 3D-s megjelenítőről van szó, a képfrissítés nem 120, hanem csak 60 hertz, ugyanis a két szem számára küldött kép egyszerre jelenik meg a kijelzőn, nem pedig felváltva, mint az aktív rendszerű kijelzők esetében. Két, részben különböző képtartalommal rendelkező képkockát egyidőben megjeleníteni úgy, hogy az szétválasztható legyen, nem éppen könnyű feladat. Ennek megoldása első lépésben, hogy a két megjelenítendő képből az egyiknek csak a páros, a másiknak pedig csak a páratlan sorait küldjük a kijelzőre. Egyszerűbben fogalmazva, a páros sorok például a bal szem, míg a páratlan sorok a jobb szem számára eljuttatandó képi információt hordozzák. Ez önmagában még mindig nem elég a 3D-hez, pár trükköt még be kellett vetni annak érdekében, hogy a jobb és bal szem számára csak a megfelelő képi információ jusson el. Ehhez az LG által kifejlesztett FPR (Film-type Patterned Retarder) réteget használják, amit a panel elé feszítenek ki. Az FPR feladata, hogy a panelből kilépő fényt (azaz magát a képet) páros és páratlan soronként polarizálja. Igen ám, de a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen szemünk önerőből a polarizáció ellenére sem lesz képes szétválasztani a páros és páratlan sorokat, azaz a jobb és bal szem számára küldött képet. Itt jön képbe a passzív szemüveg: ennek lencséi úgy vannak megalkotva, hogy az adott polaritású fényt (tehát adott szemnek szánt képet) átengedje, míg a másikét kiszűrje, ezzel megakadályozva a nem kívánt képi információ adott szembe jutását. Amennyiben ez sikerült, a 3 dimenziós kép összerakása már az agy feladata, de valójában az aktív megoldáshoz hasonlóan itt sem másról van szó, mint a szemünk és agyunk átveréséről a kívánt hatás elérése érdekében. Korábban még nem volt szerencsénk passzív 3D megjelenítésre képes monitorhoz, de számos tévét láttunk már, ami alapján ígéretesnek tűnik az FPR-es megoldás. Mégis volt bennünk egy kis félelem, ami nevezetesen a közeli nézőponttal kapcsolatosan fogalmazódott meg bennünk. Sajnos félelmeink beigazolódtak: az FPR-ből adódó felbontás feleződésének zavaró hatását nem tudtuk elfelejteni. A 3D effektekkel ugyan nem volt baj, de szemünket zavarta a kieső sorok látványa, ami filmek esetében az elmosások miatt kevésbé volt ingerkeltő, ugyanakkor a pengeéles képekkel operáló játékoknál annál zavaróbb volt. Az előző oldalon taglalt technológiai leírás során szándékosan nem említettük az előnyök között a passzív 3D esetén nem sűrűn előforduló crosstalk jelenséget, ez ugyanis nem egészen egyértelmű, hanem a keretrendszertől és az alkalmazott paneltől is függ. Az újabb generációs FPR paneles tévéknél valóban nem láthatunk klasszikus "áthallást", azonban a korai darabok, főleg közelről nézve (mint a jelenleg tesztelt monitor esetében is) még nem tökéletesek, némi szellemképhez hasonló jelenséget ott is fel lehet fedezni. Kicsit csalódottak is voltunk a HR273H ezen a téren nyújtott képességeiben, ugyanis a Vision 2 tesztet követően itt is arra számítottunk, hogy hasonlóan jó eredményekről tudunk beszámolni, ám sokkal erősebben jelentkezett az áthallásra jellemző effektus, mint amire előzetesen számítottunk. Ez azonban a keretprogram hibája is – ezt máris kifejtjük részletesebben. Mielőtt tehát elrohannánk a boltba új monitort vásárolni, nem árt tisztában lenni azzal, mi vár ránk kompatibilitás terén, amennyiben nem 3D-s Blu-ray lejátszóval, hanem PC-vel összekötve akarunk 3D-ben játszani. Az "Optimized for NVIDIA GeForce 3D" felirat nem véletlenül virít a dobozon, ez pedig nem sok jót ígér az AMD kártyák tulajdonosai számára, de tulajdonképpen az NVIDIA grafikus vezérlőkkel rendelkezők sem lesznek maradéktalanul boldogok. A monitor ugyan 3D-s megjelenítésre bírható a Vision keretprogrammal, de ezzel nincs teljesen megoldva a kijelző rendeltetésszerű meghajtása, mivel az NVIDIA alapvetően aktív rendszerre optimalizál, ez pedig a 3D-s képminőségromlással jár egy passzív kijelzőn. Erről mi is meggyőződtünk a teszt során, mivel a Vision-támogatáson felbuzdulva NVIDIA GeFroce GTX 580-assal kezdtük a tesztelést, mondván, hogy ezzel egyből ki lehet használni az Acer HR274H 3D-s képességeit. A Vision használatának eredménye, hogy a 3D működött, de sok helyen csúnya crosstalk effektussal találtuk szembe magunkat. Éppen ezért a monitor 3D-s képforrásának előállítását érdemes egy olyan, univerzális megoldásra bízni, mint amit az AMD-tulajdonosoknak kell használniuk a legtöbb esetben. Az AMD kártyabirtokosoknak, ha szerencséjük van, akkor a játék támogatni fogja az AMD saját HD3D rendszerét, ami vállalható megoldást nyújt minden téren. Hátránya, hogy csak igen kevés játék támogatja egyelőre (pl. Dirt 3, Deus Ex: Human Revolution). Vannak olyan programok is, melyek saját rendszert használnak, például az Avatar, de ezek száma elenyésző, szóval érdemes külső keretprogramokra támaszkodni mint az IZ3D vagy DDD (TriDef). Tulajdonképpen képminőség tekintetében ugyanezek beszerzése ajánlott a GeForce-tulajok számára is, mivel az említett rendszerek a passzív szemüvegeket is natívan támogatják, és sokkal jobb eredményt adnak, mint a Vision. Erről mi is megbizonyosodtunk, mert a Vision után az IZ3D 30 napos próbaverzióját izzítottuk be (AMD-s kártyával is), és határozottan jobb képet kaptunk. Sajnos a limitált ideig használható próbaverziókat leszámítva az IZ3D és DDD nem ingyenesek, kivéve abban az esetben, ha a 3D kijelző gyártója mellékeli valamelyik keretprogram teljes változatát. Ez ritka, de nem példátlan eset, ám a HR274H-hoz a Visiont leszámítva nem jár ilyen típusú támogatás. Az IZ3D 40, a TriDef DDD pedig 50 dolláros áron érhető el, tehát ezt még érdemes belekalkulálni a vételárba. Vásárlás előtt viszont érdemes kipróbálni a 30 napos próbaverziókat, mert a játéktámogatási lista némileg különbözik. Jelenleg az IZ3D akciót is hirdetett az AMD Radeon HD 5000/6000 családba tartozó kártyával rendelkezők számára, akik most 50%-os kedvezményt kaphatnak keretprogramjuk árából (20 dollár pedig már nem is tűnik olyan soknak). Ha nem akarnánk pénzt kiadni keretprogramra, akkor választhatjuk a 2D->3D konvertálást, amit a monitor végez el a grafikus kártya segítsége nélkül. Természetesen ezt is kipróbáltuk, de a véleményünk továbbra is az, hogy ez a képesség még kiforratlan (tévék esetében is), ezért inkább csak hiánypótló vésztartaléknak tekinthető, nem pedig állandó használatra szánt funkciónak. A gyengébb hatásfok miatt a térbeli látvány nem közelíti meg azt, amire a meghajtó- és keretprogramok képesek, így mindenképpen érdemes inkább ezekben gondolkodni. Kompatibilitás és értékelés A térbeli megjelenítés, és azon belül a különböző technológiák megítélése viszonylag szubjektív, éppen ezért senkit sem akarunk lebeszélni arról, hogy kipróbálja ki a passzív 3D-s monitorokat, köztük az Acer HR273H típust is. Már csak azért sem, mert nem mindenki számára zavaróak azok a jelenségek, amiket mi itt felsoroltunk, és úgy tűnik, sokan együtt tudnak ezekkel a negatívumokkal élni, különben az FPR-es kijelzők már rég nem lennének a piacon. Amúgy sem tisztünk lehúzni egy feltörekvőben lévő technológiát, ami egyébként a tévék estében már bizonyította létjogosultságát, de PC-n még csak most bontogatja szárnyait.